2012. feb 07.

Peking, Kína

írta: 2travelers
Peking, Kína

Kinában több városba is ellátogattunk, az első utunk Pekingbe vezetett.
 
 
                  Az odaúton minden rendben volt, ugyan az út természetesen elég hosszú volt. Már megérkezésünkkor kiderült, hogy a kommunikáció terén gondok lesznek, mert a taxisofőr minimális angol tudással sem rendelkezett, és a szállodánk hollétéről se volt sok fogalma- az Intercontinentalban szálltunk meg,mint általában, ami ugye egy eléggé ismert szállodalánc, és a taxisok eddig mindig odataláltak más városokban, de itt se kép, se hang. A végén jobb megoldás hiján felhivtuk a szállodát a mobilunkról egy vagyonért , és ők elnavigálták a sofőrt. Hozzáteszem, a taxiszerzés sem egyszerű feladat, nem hagyományos módon megy, hanem szépen sorba állitják az emberek, a reptér elé beengednek egyszerre vagy 30-40 üres taxit, akik szép sorban leparkolnak, majd sipolnak az embereknek, hogy akkor most mehetnek, és tisztára mintha a vidámparkba a dodzsemhez szaladnánk, mindenki megindul rohamtempóban, és próbál megcsipni egy autót:)
A szállodában már jobb volt a helyzet, ott beszéltek angolul, de leirták a szálló nevét kinaiul egy papirra, hogy ezzel jöjjünk haza, illetve akárhová mentünk, minden uticélt le kellett velük iratni, és a kis papirokat mutogatni a sofőrnek!
Este érkeztünk meg, igy városnézésre már nem volt lehetőség , csak a környéken sétáltunk kicsit, Én azt hittem, hogy mindenhol kis házacskák lesznek, az emberek biciklivel járnak, tele lesz az utca árusokkal, ehhez képest minden szuper modern, felhőkarcolók hada fogadott, az utak pedig olyan tiszták voltak, hogy enni lehetett volna róluk, minden rendezettnek, újnak tűnt.

Úgy döntöttünk, hogy vacsorázni a Ghost Street-re megyünk. Több, mint egy kilóméteren különféle kinai specialitásokat kináló étermeket találhatunk ezen jellegzetesen piros kis lámpásokkal, lámpionokkal kivilágitott utcán. Késő estig, éjszakába nyúlóan lehet itt vacsorázni. Bár a útikönyvek azt irják, hogy ez az utca igen népszerű a turisták körében, talán 4-5 embert láttunk egész este aki nem odavalósi volt. Talán köszönhető ez annak, hogy az igazi kinai ételek- amiknek persze semmi köze a nálunk kinai gyorsbüfékben felszolgált kajákhoz- nem igazán a mi európai izlésünknek készültek. Találomra kiválasztottunk egy éttermet, olyat, amiben jó sokan voltak, és beültünk vacsorázni. A pincér természetesen nem beszélt angolul, az ételek le voltak fényképezve, és a képre bökve lehetett rendelni. Volt ott aztán minden, sült bogarak, teknősleves,mindenféle furcsaságok- kivéve kést és villát, ayt nem kaptunk, csak pálcikát. Azért a végén elősyedtek valahonnan két műanyag kanalat! Én naivan szecsuáni csirkét rendeltem, ami ott úgy készül , hogy a pár falat kis csirke ki se látszik a méregerős csipőspaprika alól, ezt kellet volna úgy egybe megegyem .

 
 
                                              Ezen kivűl még további tengeri herkentyűket, és sushit meg tofut rendeltünk, azok egész ehetőek voltak, de azért nem fogunk ideszokni. Úgy látom,itt a teknős valami nagy inyencség lehet, mert úton útfélen árulták őket kis lavórban-még élve, és minden étteremben szerepelt a menüben-dehát ezt inkább meghagynám nekik.

 
 
                                                         Másnap reggel a várakozásainkkal ellentétben csodaszép, napos idő volt, ezért előszőr a Tiananmen térre-azaz a Mennyei Béke Terére, majd a Tiltott Városba látogattunk el. A Tiananmen tér a világ legnagyobb tere, a Tiltott Város bejáratánál helyezkedik el, egyik oldalán a Nemzeti Múzeummal.
 
 
 
A Tiltott Város előtt persze hatalmas sorok kigyoztak a jegypénztárnál,de viszonylag hamar bejutottunk, és még egy utikönyvre is szert tettünk a várakozás közben. Fontos,hogy mindenre alkudozzunk,mert az ár többszöröséért kinálják a portékáikat ezek az utcai árusok .A Tiltott Város egyszerűen csodálatos, szavakkal alig lehet leirni.
 
 
 
 
Hatalmas nagy,egyik trónteremtől a másikig haladunk, amelyekbe sajnos nem lehet bemenni, csak kivűlről fényképezni őket. Összesen 980 épületből áll a világ legnagyobb fennmaradt palotaeggyütese.
                                                              A palota kertje is csodaszép, több órába telik végigjárni ezt a látványosságot .
 
 
Délután a Téli Palotát szerettük volna megnézni, de megint nehézségeink támadtak a kommunikációval, és egy csodaszép botanikus kertben kötöttünk ki ehelyett, majd egy kinai turistákkal teli hajón kb. másfél óráig, amely elvitt a Téli Palota közelében lévő parkhoz, de a tavon már egy hajós se akart átvenni a palotához, nem értettük, hogy miért,mert ők mondták a maukét kianiul, ugye, mi meg angolul, de mindhiába.. dehát igy jártunk, a Téli Palotát csak messziről láttuk.

 
 
                                                    Este a Nobuba mentünk vacsorázni, ez az egyik kedvenc éttermem. Itt természetesen a vacsora szuper volt, de erről majd bővebben egy másik irásomban:)
Utána egy diszkóba mentünk, a szállodában kapott cim alapján-ennek a nevére sajnos nem emlékszem-de nagyon kulturált, szép hely volt, bármelyik európai nagyvárosban megállná a helyét, első osztályú berendezéssel.  A turista elég sok volt, a helyiek meg picit túlöltözték a dolgot, némelyik lány konkrétan estélyi ruhában volt:)
Második napon a Kinai Nagyfalat látogattuk meg. Nem akartam nagyon zsúfolt, turistáktól hemzsegő részre menni, ezért Badaling helyett a Mutianyu szakaszt választottuk. Ez körülbelül másfél órára van Pekingtől autóval, és a legszebben fotózható szakaszként tartják számon a sok zöld miatt.

 
 
A bejáratnál sok kis boltocska, mind szuvenirokat kinálnak, itt is kötelező az alkudozás. Az igaz meglepetés csak ezután jött! A falhoz feljutni libegővel lehetett! Pont olyan, mint nálunk itt Budapesten, talán egy kicsit még rozogább is, és elég hosszú utat kellett vele megtenni. De a látvány ami fent fogadott mindenért kárpótólt, Itt valóban sokkal kevesebb a turista, gyönyörű képeket lehet késziteni,a fal jó állapotban van, mindkét irányba sétálhatunk. Egy kardigán azért nem árt, itt sokkal hűvösebb van, mint a városban.Lefelé menet a bátrabbak választhatják a nálunk "nyári bob"-nak nevezett alkalmatosságot és lecsúszhatnak, vagy mehetünk visszafelé is a libegővel.
 
 
 
                                                 Ezzel az úttal több, mint a fél napunk el is ment, délután igyekeztünk a várost gyalog felfedezni, sétálóutcákat, bevásárlóközpontokat néztünk meg, hihetetlen, de van egy több szintes bevásárlóközpont, ahol csak menyasszonyi ruhákat árulnak. Itt aztán sok esküvő lehet!
Este a Hard Rock Cafe-ba mentünk vacsorázni, ez olyan, mint bárhol másutt, csak a fellépő zenészek erős akcentusán hallatszott, hogy Kinában vagyunk, de a sajtburgeren ez nem látszott meg.
Utána egy "bar street" -re indultunk tovább, sajnos nem emlékszem, hogy melyikre, három darab van, a szállodánkba érdekődjünk a hozzánk legközelebb esőről. Ez egy hosszú utca, ahol végig bárok, kocsmák várják a -főként - turistákat, lehet iszogatni, vizipipázni, némelyik helyen még műsor is van, például Michael Jackson imitátorral, elég vicces.

 
 
      
                                                               Három napra jöttünk csak Pekingbe, elérkezett az indulás napja, de a repülő csak délután ment, igy még volt időnk reggel az Ég Templomába ellátogatni. ( Temple of Heaven).
 
 
 
 
                                                                                                                                                                                                                                                                                 Egy hatalmas park közepén található a templom, a szállóban érdeklődjük meg, hogy melyik kapuhoz esik a legközelebb,mert a park hatalmas, és a nagy melegben akár egy fél órát-órát is gyalogolhatunk. Ahol mi bementünk, onnan több mint 20 percet kellett menni, tehát nem vagyok róla meggyőződve, hogy az volt a legközelebbi kapu,, dehát a nyelvi nehézségek ugye...A park csodálatos, hatalmas fákkal, tele emberekkel, akik csak beszélgetni, nézelődni, vagy akár piknikezni jönnek, a helyiek jóval többen voltak itt is, mint a turisták.A park előtt több száz bicikli "parkolt"-végre, ezt vártam Kinában!:)                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     A templom egyébként 3 fő épületcsoportból áll, ezekből a legismertebb,és szerintem legszebb is a  "Jó termésért szóló imák csarnoka",amelyben az oszlopok a négy évszakot, a tizenkét hónapot, valamint a hagyományos tizenkét kínai órát jelentik meg.
 
 
 
    
 
                                                                                                                      Az Ég temploma csodálatos, egy hatalmas piros kapun át juthatunk be az udvarba, onnan lépcsőn kell felmenjünk. Ugyan nem mehetünk be, de az ajtón át be lehet fényképezni, gyönyörű belül is. A templom érdekessége még, hogy csak fából készült, szögek felhasználása nélkül.
 
 
 
Visszafelé ismét a parkon sétáltunk át, ahol idősebb asszonyok saját kezüleg kötött kalapokat, sapkákat árulnak, csodaszépek, de meglepően drágák az ottani árakhoz képest-de ha valaki szereti a kalapokat érdemes beruházni egyre, egyedi darab, az biztos.
Innen Shangahi-ba indultunk tovább, nemsokára arról is olvashattok majd!
 
 
Kövess minket Facebookon is!
Szólj hozzá

kína utazás peking útleírás élménybeszámoló tiltott város ég temploma