Boracay, a Fülöp –szigetek rejtett paradicsoma
Boracay nem tartozik a legismertebb és legnépszerűbb uticélok közé, holott két éve egy neves magazin is a világ legszebb szigetének választotta. Méltán, ugyanis ez a mindössze hét kilométeres sziget számtalan csodát tartogat. Tengerpartjai úgy festenek, mint az életre kelt képeslapok, a víz türkizkék, bárányfelhők úsznak az égen, és még a vitorláshajók vitorlái is a kék különböző árnyalataiban játszanak. Nem beszélve a fehér homokról és a tengerbe nyúló hatalmas pálmafákról. Akár az egy luxusszálloda tengerpartján sétálgatsz, vagy a helyiek által is látogathatott nyilvános partszakaszon, a különbség elenyésző, a látvány mindenhol mesés. 
A sziget jellegzetes vitorláshajója
Mintha csak egy képeslapba csöppentünk volna
A nyilvános partszakasz is csodás
Még egy Szűz Mária szobor is odakerült a tengerpartra
A sziget nagyon pici, autók nem is közlekednek itt, csak a nagyobb szállodáknak vannak kisbuszai, illetve a helyi közlekedési eszközt, a triciklit lehet igénybe venni. Elsőre elég furcsának tűnik, még a thaiföldi tuktukhoz szokott szemünknek is, ugyanis ez még annál is „gyanúsabban” néz ki, egy motorbicikli szélére van erősítve ez a kis fém tákolmány, amiben az utasokat szállítják, és nagyon szűkösen lehet benne elférni, ha a sofőr kanyarodik, a kormányt egyből nyomódik is a lábunkba. Na de ez van, ha nem tetszik, akkor lehet gyalogolni.
A sziget központja az ún. D’mall nevű komplexum, amely a tengerparton található, itt üzletek és éttermek sorakoznak egymás mellett, de ne gondoljunk semmi luxusra. A helyiek nagyon kreativak, a nyugágyakból kialakított „masszázsszalont” este elpakolják, és helyette például babzsákfoteleket pakolnak le, és hopp, a hely már bárként üzemel.
"Masszázsszalon" a D'mall előtt a parton
Ezek a kreatív átalakítások az egész partszakaszon megfigyelhetőek, esténként a vizisportokat kínáló standokat szuvenirárusok váltják fel, az éttermeket vizipipát kínáló bárok,és így tovább. Mindezt persze a csodás tengerparton, a vitorláshajókkal a háttérben. Itt található sok 2-3 csillagos szálloda is, tehát ez afféle turisztikai központ a szigeten. Boracay a kite szörfösök körében is ismert, az októbertől májusig tartó szezonban ezen sport szerelmesei árasszák el a szigetet.
Szuvenirt a kutyustól lehet vásárolni :)
A kite surf nagyon népszerű Boracay-on
Este ilyen és ehhez hasonló bárokban mulathatunk
Kövess minket Facebookon, hogy még több képet láss, amelyek a bejegyzésből kimaradtak, és hogy ne maradj le az új, izgalmas írásokról sem!
https://www.facebook.com/utazzunkegyutt.blog.hu
A sziget ugyan látnivalókban nem bővelkedik, de a természeti szépségek, és a tengerpart kárpótolnak ezért. A katamarán túra a sziget körül kihagyhatatlan, a tengerparton sorakozó kis vitorlásokból kiválaszthatjuk a kedvünkre valót. A sziget mérete miatt a túra nem hosszú, mindösszesen 2,5-3 órás, de ebben már a buvárszemüveggel és pipával való merülés az útba eső korallzátonynál is benne van.
A sziget körbehajózását ezeknek a szépséges vitorlásoknak valamelyikével ki ne hagyjuk...
...mert ehhez hasonló élményben ritkán lehet részünk
Elég vicces látvány, azon a partszakaszon nagyon sok kis vitorlás „parkol”, és a turisták a saját hajójuk körül lebegnek a víz felszínén. De viszont tényleg nagyon sok halat lehet látni a zátonynál, szépek, színesek, csíkosak, ahogy azt kell.
Merülés a zátonynál
A motoros vizisportok kedvelőinek a sziget túloldalára kell átmenniük- át is lehet sétálni, ugyanis a távolság nem több mint egy kilométer. A parton kell megalkudni a kiválasztott sport árára- vizisi, wakeboard, jet-ski, ejtőernyőzés, banán- de még az alkudozás ellenére is elég borsos árat kérnek, köszönhető ez annak is, hogy az ázsiai turisták meg vannak őrülve szemmel láthatólag ezekért a programokért, és csak úgy tolonganak a tengerparton. Miután megváltotta mindenki a jegyét, az embereket motorcsónakokba terelik, majd azzal egy a vízen épített állomásra viszik, a parttól egy-két kilométerre (ez szerintük állomás, szerintem egy vízen imbolygó fa tákolmány, de ez már részletkérdés) , majd onnan ki-ki átszáll az általa választott sportnak megfelelő csónakba. Én wakeboardozni indultam, nagy hiba volt,ugyanis a deszka három mérettel volt kisebb a kelleténél-ázsiaiakra méretezve, erre nem is gondoltam-, viszont a mentőmellény meg legalább három mérettel nagyobb volt- ezt meg nem is értettem! Lehet, hogy a banánnal jobban járta volna!
Akár hintázni is lehet a tengerparton
Amúgy az idelátogatók java része ázsiai, főképp koreai és japán, európaiak csak elenyésző számban vannak, természetesen köszönhető ez a távolságnak is. Budapestről Manilába kell repülni - ez persze csak átszállással oldható meg, és onnan még több mint 300 km Boracay, de közvetlenül a szigeten nincs repülőtér, így autóval, majd hajóval kell továbbmenni, hogy elérjük az uticélunkat.
Ezen hajók egyikével érkeztünk meg a szigetre
Persze az utazás minden percét megéri ez a mesebeli sziget. A strandolás után este sem kell unatkoznunk, számtalan bár és étterem közt válogathatunk. Az én kedvencem egy Andok nevű önkiszolgáló kis étterem volt, ahol nagyon finom rántott csirkét, sertésnyársat, illetve helyi specialitásokat kínáltak, és pár dollárból már jól is lakhattunk. Az adobo nevű étel nagyon népszerű, a sertéshúst ecetes, szójaszószos, fokhagymás olajban marinálják majd párolják meg, és rizzsel tálalják. A másik népszerű fogás a sisig, ennek elkészítéséhez a sertés fejhúsát, fülét, orrát, nyelvét és máját használják fel, és készítik el chili paprikával fűszerezve. Nem hangzik túl étvágygerjesztően, de finom! Hozzáteszem, hogy rögtön első nap ezt ettem vacsorára és akkor még nem tudtam mi az, csak az elfogyasztása után érdeklődtem meg. Lehet, hogy az elmondottak alapján nem mertem volna ezt választani, de örülök, hogy így viszont kipróbáltam.
A helyi specialitás, a "sisig"
Boracay maga a paradicsom az idelátogató turistáknak, de az érem másik oldala, hogy a helyiek viszont sajnos nagy szegénységben élnek. Ez elég szembetűnő még a turistáknak is, ugyanis a sziget méretei miatt nem nagyon lehet elkerülni a helyiek által lakott utcákat sem, de viszont pozitívum, hogy nagyon kedves emberek, nem veszélyes sétálgatni és körbenézni. Meglátogattam többek közt egy általános iskolát is, a kapuja nyitva állt, és gondoltam benézek. A diákok nagyon izgatottak lettek, hogy turista érkezik, odagyűltek, és szívesen fényképezkedtek is.
Általános iskola Boracay-on
Meglepő módón nagyon sokan beszélnek angolul, már a kisdiákok közt is. Az utcában tovább sétálva több internetkávézóba is kis bárba botlottunk, kívülről rémesen néztek ki, de viszont a hátsó teraszról egy csodaszép tóra nyilt a kilátás. A helyi borbélyhoz, a közértbe illetve a szabóhoz is benéztünk, szó szerint, ugyanis ezek mind-mind az utcára nyíló pár négyzetméteres helyiségek.
Ez a csodaszép tó rejtőzött az internetkávézó mögött
A helyi szabó
És a közért...
Meg persze a helyi borbély szalonja
Új blogomban , a „Fodrászatok a világ körül”-ben részletesebben olvashattok a helyi fodrászatokról is, saját hajamat „feláldozva” ellátogattam egy helyiek által látogatott szalonba hajat vágatni.
http://fodraszatokavilagkorul.blog.hu/
A szegénység ellenére a helyiek nagyon tiszták, ügyelnek a tisztaságra, arra, hogy tiszta ruha legyen rajtuk, és ebből kifolyólag az éttermek is tiszták, egyszer sem lettem rosszul az ott fogyasztott ételektől. Sétánkat folytatva visszaérünk a tengerpartra, és ott már ismét a türkizkék tenger varázslatos látványa tárul elénk, a maga egyszerűségében. Gyöngyöt kínáló árusok, a vízben játszó helyi kisgyerekek, a naplementét csodáló turisták mind jól megférnek egymás mellett ebben az életre kelt paradicsomi képeslapban.
A színek egyszerűen csodálatosak
Kövess minket Facebookon, hogy még több képet láss, amelyek a bejegyzésből kimaradtak, és hogy ne maradj le az új, izgalmas írásokról sem!
https://www.facebook.com/utazzunkegyutt.blog.hu
