Múlt héten életemben először Székelyföldön jártam egy igazán különleges gasztró túrán. 

Hallottam már a legendás erdélyi vendégszeretetről és arról hogy milyen jókat lehet ott enni, de gondoltam csak túloznak az emberek- hát nem! Én ennyit és ilyen finomakat 2 nap alatt szerintem sosem  ettem- na de ne szaladjunk ennyire előre!


Erre a gasztro túrára a Vitéz Kürtős 20. születésnapja alkalmából kaptam meghívást.Vendéglátóink, Tünde és Gáspár, a Vitéz Kürtős alapítói, illetve Irma néni - az ő receptje alapján készül a mai napig az isteni finom kürtőskalács -, és Gazsi bácsi, akik anno 2000-ben az erdélyi Székelyudvarhelyen nyitották meg a Lehel Kürtősházat, amely Magyarországon első ízben 2001-ben mutatkozott be, majd később a családi vállalkozást továbbfejlesztve útjára indult a Vitéz Kürtős márka, amellyel gondolom már ti is találkoztatok.


Első állomásunk Segesvár volt - igazán varázslatos hely, nekem nagyon tetszett. Sétáltunk a szűk hangulatos utcákban, felfedeztük a középkori várat, és felsétáltunk a diáklépcsőn is amely 1642-ben épült, és 172 lépcsőfokból áll, de megéri a küzdelmet mert megmászva azt egy csodás templomhoz illetve a szász evangélikus gimnáziumhoz jutunk. 

A város talán leghirhedtebb szülöttje Vlad Tepes, azaz Drakula, aki Bram Stoker könyvét inspirálta ,és aki ezreket huzatot karóba- ezért tele is van a város Drakulás szuvenírekkel- nagy vámpír rajongó lévén be is szereztem egy ilyen gyönyörű bögrét magamnak. 

A segesvári csata, amit szerintem senkinek se kell bemutatni , a közeli fehéregyházi síkságon játszódott le ahol a Bem József vezette forradalmi magyar hadsereget 1849-ben legyőzte az orosz hadsereg. 

Meglátogattuk Petőfi körtefáját, ahol ismert legenda szerint Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét töltötte , 1849. július 30-án a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet című versét, mintegy jóslatként. Az eredeti körtefa ugyan már nincs túl jó allapotban, de 2017-ben az eredeti körtefa leszármazottjait visszaültették a Gyárfás-kúria kertjébe.



Ellátogattunk  ezen kívül még a Petőfi emlékházba is, ahol még többet megtudhatunk híres költőnkről. 

Gasztró túra lévén szót kell ejtsek az ebédről es a vacsoráról is , kezdjük rögtön a híres áfonya pálinkával- ezt utazás előtt többen is a lelkemre kötötték, hogy próbáljam ki, és valóban nem csalódtam, nagyon finom volt, bónusznak pedig megkóstoltam a köményes pálinkát is. El kell ismerjem, nem szomjaztunk a nap folyamán.

A másik különlegesség számomra a francia saláta volt, megszoktam hogy itthon mirelit zöldségből és almából van amit ki nem állhatok, de itt legnagyobb meglepetésemre ízletes leveszöldség és némi leveshús került a majonézes salátába , isteni finom volt, ebben a változatban már az egyik kedvencemmé lépett elő a franciasaláta.

Gyönyörű aranysárga húslevest , sült csirkét, hagymás rostélyost és burgonyapürét is fogyasztottunk ebédre a sok édesség mellé, illetve aznap betekinthettünk a házi kenyér, a kenyérlángos és a kürtős kalács készítésének rejtelmeibe is . 

Vacsorára pedig töltött káposzta oldalassal került az asztalra, mondanom sem kell hogy természetesen a tíz ujjunkat nyalogattuk utána.

Sok időnk nem volt kipihenni ezeket a laktató ételeket, reggelire ugyanis juhtúrós puliszka, véres és májas hurka, virsli, különböző sajtok lettek feltalálva-és természetesen mindent meg kellett kóstolni !

Második nap egy szénégetőbe látogattunk el elsőként, ahol megtudhattuk hogy hogyan készül a faszén, amit például grillezéshez használunk és amin a kürtőskalács is készül.

Utána Tamási Áron sírjához vezetett az utunk.
A híres író 1966-ban  hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. A templomkertben található sírkövön , melyet Szervátiusz Jenő, és fia Tibor, erdélyi szobrászok alkottak, a következő felirat olvasható: Törzsében székely volt, fia Hunniának. Hűséges szolgája bomlott századának. Síremléke a Hargitáról származó kb. 8 tonnás bazalttömbből készült.



Majd a Mini Erdély parkba érkeztünk, ahol Erdély legszignifikánsabb látnivalóinak miniatűr változatait tekinthetjük meg - több mint kilencven erdélyi történelmi épület és középkori vár makettjét járhatjuk körbe. 

Rögtön a bejáratnál borvizet kóstolhattunk, ami bevallom, nem lett a kedvencem, de legalább elmondhatom, hogy ezt is próbáltam.

Ha a parkba látogattok, semmiképp se hagyjátok ki az Orbán Balázs látogatói központot , amely Orbán Balázs életét, munkásságát és hagyatékát hivatott bemutatni .


Ezután ellátogattunk a Lehel Kürtősházba, ahol a Vitéz Kürtős alapító-tulajdonosának nagymamája, Irma nagymama - aki anno éveken át járta hétvégente a környékbeli strandokat piros pettyes kötényében, karján tele kosár otthon sütött kürtőskaláccsal , mielőtt ez a csoda hely megnyitott volna- megmutatta hogyan készülnek a hagyományos sütemények és kóstolhattunk is belőlük. 

A Lehel Kürtősház 2000-ben az erdélyi Székelyudvarhelyen nyitotta meg kapuit-ennek már több mint 23 éve és azóta is működik, ahol a kürtőskalács mellett más hagyományos sütemények is készülnek – a vargabélestől, a szilváslepényen át a darázsfészekig.


Igencsak sűrű volt a program a második nap is, ezek után délután Székelyföld legmagasabb hegycsúcsát, a Madarasi- Hargitát másztuk meg . De csak miután bementünk a közértbe bevásárolni még a helyi csokikból is. Hogy ennyi étel hova fért el bennem, azt ne kérdezzétek! 

A Madarasi-Hargita csúcsára felérve kopjafák, keresztek, fából faragott szobrok és sámánoszlopok sokasága vár minket , miután egy ,a székely és magyar közösségek számára nagyon fontos  zarándokhelyre érkeztünk. Ráadásul a kilátás is pazar , jó időben több tíz kilométer távolságra is el lehet látni .

Mielőtt még aggódnátok, hogy esetleg éheztünk volna a második nap, megnyugtat ok mindenkit, hogy ebédre babgulyás, vacsorára, pedig különböző sült húsok, mics, szalonna, sült gomba és egyéb finomságok kerültek az asztalra, természetesen áfonya pálinkával kísérve.

Harmadik nap kora reggel sajnos már indultunk vissza, de így is nagyon élménydús volt a program, a finom ételekről nem is beszélve, szerintem ennyi idő alatt is minimum két kilót magamra szedtem.. mindenesetre biztosan vissza fogok még jönni Erdélybe, mert csodásan éreztem magam, köszönöm ezúton is a meghívást !