A barátnőm máris túl sok bejegyzést írt :) Elég legyen a pálmafákból, és a pofátlanul kék óceán látványából! Váltsuk le a forró homokot, és langyos, balzsamos szellőt! Elég a luxusból ne legyünk puhányok! Irány Koppenhága, télen!

Egy barátnőmmel vágtunk neki a bátor vállalkozásnak. Norwegian Air-rel mentünk, átszállás nélkül. Lehet menni Wizz-zel Malmöbe, az olcsóbb, és utána a Svédországot és Dániát összekötő híres Öresund hídon kelhetünk át Koppenhágáig. Nem szeretek repülni, picit elborozgattunk a reptéren, erre kiderült, hogy késni fog a gép. Szóval rátoltunk még egy-egy felest. A repülőutat sikeresen végigaludtam.

Rohadt hideg volt. Igazi csontig hatoló, gyilkos hideg. De a város és a környék meseszép, és mindenért kárpótolt. Koppenhága igazán élhető és tiszta város, kiváló közlekedéssel, rengeteg biciklissel, és számtalan csatornával, amik rengeteg helyen szelik át.

Hostelben szálltunk meg, ami meglepően modern és tiszta volt, a helyi árakhoz viszonyítva egész olcsón, saját étteremmel, bárral, és közösségi térrel.

Az egyik legjobb módja a városnézésnek az, ha hajóval végigmegyünk a csatornákon. Láthatjuk a híres Nyhavent, ez volt a régi kikötő. Kedves, színes, XVII. századi házak sorakoznak egymás mellett. Régen fontos csomópont volt, kocsmákkal, matrózokkal és örömlányokkal volt tele. Andersen is itt lakott egy ideig.

Kövess minket Facebookon, hogy még több képet láss, és ne maradj le az új, izgalmas írásokról!

Mi a reggeli első hajóval mentünk, az törte fel a jeget a befagyott csatornákon, az idegenvezetés szövegét alig lehetett hallani a zajtól. Hát, van egy hangulata, az biztos.

A kis hableány szobra is látszik a hajóról, ez Koppenhága jelképe. Többször rongálták már meg, de a városvezetés mindig megmentette. (Sajnos jobb képem nincs róla)

Ami rám a legnagyobb hatással volt, a Kronborg kastély, ahol a legenda szerint Hamlet élt, és ennek köszönhetően az egyik legfelkapottabb látványosság. Koppenhága központjától nagyjából egy órára van vonattal Helsingör, ahol a kastély található. Jéghideg tengeri szél járta át a középkori várost, de ez semmit nem vont le a szépségéből, és a hangulatából. Legalább nem volt annyi turista...

Helsingör tele van alkohol bolttal, ahol jó áron lehet különböző italokat venni, a dán specialitásoktól kezdve a drága likőrökig. Ha igazán elborult ízt próbálnátok ki, a Fisk-et ajánlom, ami egy dán mentolos ital. Ha a krémlikőrt szeretitek, a Dooley's isteni.

A kastély a XVI. században épült, a tenger közelében. A fűtés egy rémálom lehetett régen, főleg a hatalmas báteremben. A falak vastagok, és jéghidegek voltak, mikor arra jártunk, a kabátot sem kellett levenni látogatáskor. Néhány ablakból remek kilátás nyílik Svédországra, Helsinborgra.

Hát, nem volt meleg...

A kastély alatt található kazamatákban valaha katonák tartózkodtak a háborúk alatt, az ostromok során. Itt van Holger, a legendás dán király szobra, ami a hagyomány szerint meg fog elevenedni, ha Dániának szüksége lesz arra, hogy megvédje. Erre még nem volt példa, biztos valami nagy bajra vár. Mindenesetre lenyűgöző látvány a föld alatti, hideg folyosón őrködő király, majd a sötét járatok, ahol kis hangszórókon odaillő zajokat is lejátszanak.

Komppal Helsingörből 20 perc alatt átérhetünk Helsinborgba, Svédországba, ami kedves kis tengerparti városka. Sokan csak azért utaznak a kompon, hogy tegyenek egy kört, és bevásárolhassanak alkoholból. Hatalmas a kínálat, olyan italok is kaphatók, amiket nemhogy Magyarországon, de még sehol nem láttam. Ilyen volt a St Rémy tejszínlikőrje, ami egy vidám foltos tehénkével a címkéjén hirdette, hogy valóban tejszínnel készült. Isteni finom.

Helsinborgban csak egy ebédre és egy rövid sétára volt időnk, hiszen még vissza kellett érnünk Koppenhágába. Egy híres helyi hamburgeresnél ettünk, ahol Cadillac alakú papírban adják a szendvicseket, és a berendezés is az 50-es évekre hajaz.

Azt, ahogy a nap lement, a város tetejéről néztük meg.

Koppenhágában három királyi palota is található, az egyik a Christiansborg, aminek mára több, mint 800 éves történelme van. Itt található a Parlament, a miniszterelnök irodája, és a Legfelsőbb Bíróság, egyes lakosztályait pedig a királyi család használja. Érdekessége, hogy háborúk vagy tűzvész miatt sokszor kellett újra építeni, és egy felújításkor véletlen megtaláltak az eredeti, XII. sz.-i kastély falait, így a mai palota alatt az egykori épület maradványait is megtekinthetjük.

Érdekes látványt nyújtanak a kissé modern falvédők: (Ez a darab a refomációt ábrázolja)

A másik palota a Rosenborg, ahol a híres nagytermet három ezüst oroszlán őrzi, és ahol a koronázási ékszerek is találhatók. Azt hiszem innen össze tudtam volna szedni pár szuvenírt, de sajnos erősen őrzik.

Észrevettétek már, hogy a dán királynő gyakran visel egy nagy, elefántos nyakláncot? Akkor is, ha nem feltétlen megy a ruhájához. Ez az Elefánt rend jele, ami a legmagasabb kitüntetés Dániában. Eredete a XV. századig nyúlik vissza, de hivatalosan csak 1693-tól létezik.

A királynő hivatalos rezidenciája az Amelienborgban található, ha a zászlót felhúzzák, Őfelsége otthon tartózkodik. A négy épületből kettő látogatható. Ami azonban igazán híressé és népszerűvé tette a turisták körében, nem ez, hanem a királyi testőrség napi rendszerességgel megtartott őrségváltása. A katonák zenei kísérettel végigvonulnak Koppenhága belvárosán, hogy aztán megrendezzék a szertartást a palota előtti téren.

Koppenhágának van egy kevésbé történelmi, mégis rendkívül érdekes része, Christiania. 1971 óta egy kis független állam az államban, saját törvényekkel. Erősen ellentmondásos környék, mert míg a város lekedveltebb turista célpontja, az ott kapható legális drogok miatt egy részét bűnszervezetek osztották fel maguk között a területet.

Korábban katonai terület volt, de 1971-ben pár fiatal úgy döntött, hogy beköltözik az elhagyatott épületekbe. Hamarosan már a Pusher streeten kapható könnyű drogokról vált ismertté a hely. Ez azonban csak az érem egyik oldala, a fiatal hippik maguk építettek házakat, színesre festették a falakat, az egész környék a 70-es évek hangulatát árasztja. Kb. 1000 lakója van, a törvényeket gyűléseken hozzák, és sokan élnek még ott az egykori fiatalokból. Télen hétvégente van idegenvezetés, ahol egy “őslakos” férfi az idegenvezető, aki mindent elmesél Christiania történelméről, az alapítástól kezdve, a hatóséágokkal való harcukon keresztül, a mai helyzetig.

Rengeteg környezetbarát étterem üzemel itt, sok kocsma, tartanak művészeti szakköröket, sőt, van egy óvoda is. Rendkívül fontos számukra az újrahasznosítás, hiszen ezzel rengeteg pénzt spórolnak meg. Sok házban a mai napig nincs rendes fűtés vagy szigetelés, esetleg zuhanyzó. Azt mondják, akkor válsz teljes jogú “állampolgárrá”, ha eltöltesz ott egy telet. Hát, nem kis kihívás... (Egy következő bejegyzésben majd írok róla részletesen, mert igazán különleges hely).

Koppenhága környékén híres még a viking múzeum Roskildében, ahol egyébként a királyi temetkezési hely is van. Januárban zárva, behavazott, lefedett vikinghajós képekkel nem untatnálak titeket. Mi ugyanis elmentünk oda, mert nem tudtuk, h zárva lesz. Tudom, tudom, internet...

Ez a kép a katedrálisban készült, igazán bájos freskó.

Ez pedig útközben a viking múzeumba.

Gyönyörű és egésznapos programot ígér a város vidámparkja, a Tivoli, ami szintén zárva van télen, de a kerítésen keresztül úgy tűnt, megéri meglátogatni. Tavasszal vagy nyáron menjetek.

Akkor nem ilyen dekoráció van az utcákon: