Mindannyian tudjuk, hogy a magyar egészségügynek még van hova fejlődnie. Egészen megdöbbentő, hogy a hazai kórházakban milyen állapotok uralkodnak- pláne annak fényében, hogy nem messze tőlünk, csupán egy párszáz kilométerre, nyugatra mennyire szembeötlőek a különbségek. Pedig fentebb feltett kérdésre szerintem mindannyian igennel válaszolnánk.
Az én fejemben-és gondolom ezzel nem vagyok egyedül- az a kép él, hogy egy korháznak tisztának, makulátlannak kellene lennie, jól felszerelve, hozzáértő és kedves orvosokkal, a betegek kényelmét szolgálva. Senki sem jókedvében megy oda, nem kellene még az emberek nyomorát tovább tetézni.  Ám úgy látszik ez az információ hozzánk még nem jutott el. Az orvosok, nővérek kedvetlenek, mintha valaki kényszerítené őket, hogy ott dolgozzanak, csak némi hálapénz láttán csillan fel a szemük - de ez már egy másik téma, ebbe ne menjünk bele. Amúgy pedig tisztelet a kivételnek, mert olyannal is találkoztam ám-csak sajnos nem túl sok! A kórtermek, folyósók koszosak, az embernek az az érzése hogy egy baktériumtanyán sétálgat, és ha bármihez hozzáér akkor biztosan összeszed valamilyen betegséget.
Érthetetlen számomra például az is, hogy a szájsebészeten miért terjeng erős húgyszag a levegőben- ez talán egy vesebetegeket ellátó osztályon előfordulhatna, máshol nem sűrűn. Visszatérve a betegek kényelmére, már egy kávé beszerzése már gondot okoz, legutóbb amikor kórházban feküdtem, a hetedik emeletről kellett lemenni lifttel a földszintre az épületben található egyetlen kávéautomatához vagy a mellette lévő büféhez-logikus az elrendezés, ugye?- aminek a kínálata amúgy finoman szólva is szegényes.
A másik kedvencem , hogy némelyik budapesti kórházban-szándékosan nem nevezném meg őket- az újságoshoz való séta alsó hangon tíz percet vesz igénybe a szabad levegőn, télen a hóban és mínusz tiz fokban-biztosan minden beteg erre vágyik. Az itthon uralkodó állapotokról fényképet nem töltök fel, szerintem mindenkinek van bőven tapasztalata, és számtalan hasonló történettel szolgálhat.
Ám a betegek kényelme máshol- tőlünk nem is olyan messze, picit nyugatabbra- nemcsak utópia hanem valóság.
Hollandia fővárosától, Amszterdamtól mindössze fél órányira található Utrecht városa, melynek orvosi egyetemét és a hozzá tartozó kórházat, az UMCU-t  1636-ban alapították.  Több mint tízezer ember dolgozik az intézményben, amely Hollandia egyik legnagyobb kórháza. Legutóbbi, az országban tett látogatásom során volt szerencsém egy kis ízelítőt kapni abból hogy arrafelé hogyan próbálják  betegek életét könnyebbé, elviselhetőbbé tenni –és akkor a kórház és az egyetem felszereltségéről nem is beszéltem.

Már a bejáratnál látszik, hogy az épület modern, jól felszerelt, parkoló, taximegálló van kialakítva- ahol meglepő módon taxit is találni mindig- , a kórházba belépve pedig a recepción készségesen eligazítanak. Olyan tisztaság uralkodik, hogy a padlóról lehetne enni - de erre semmi szükség, mert étterem, kávézó és közért áll a betegek  és látogatóik rendelkezésére a földszinten.
Úgy tűnik az egész földszinti rész kitalálója azt tartotta szem előtt, hogy hogyan tegyék még komfortosabbá az itt tartózkodást az emberek számára.

Kövess minket Facebookon, hogy még több képet láss, amelyek a bejegyzésből kimaradtak, és hogy ne maradj le az új, izgalmas írásokról sem!

https://www.facebook.com/utazzunkegyutt.blog.hu

Nemcsak a betegekre, a látogatókra is gondoltak, egy gyönyörű virágbolttal. az újságos és az ajándékbolt is roskadozik, illetve könyvekért sem kell messzire mennünk.

Ha esetleg tortát kíván a kedves beteg az sem probléma, a választék olyan akár egy cukrászdában.
A csokibonbonokkal is gondoltak mindenkire, ha kisgyermekhez érkeztünk látogatóba, meglephetjük mókusos vagy sündisznós csokival, a felnőtteket pedig szép fehércsokis, étcsokis vagy tejcsokis desszertekkel.

Ami a legmeglepőbb volt számomra, hogy egy fodrászat is található a kórházban. Erre még én sem gondoltam volna! Hihetetlen, hogy arra is gondoltak, hogy a kemoterápián átesett nők életét hogyan könnyítsék meg, azáltal, hogy itt  megértő és hozzáértő segítségre lelhetnek. Az üzletben a normál fodrászati szolgáltatások mellett parókákat, fejkendőket árusítanak, ráadásul nem kell hogy kellemetlenül érezze magát a beteg a problémája miatt, ami esetleg előfordulhat ha egy átlagos fodrászatba sétál be az utcán. Természetesen van rá példa, hogy más betegek, időhiányban szenvedő látogatók, illetve az orvosi egyetem hallgatói ülnek be a fodrász székébe.

A hallgatók sem régi fa székeken, hanem kényelmes bőr üléseken nézik végig a hatalmas kivetitőn élőben a műtétet, amelyet nem sokkal távolabb elhelyezkedő műtőben végez el egy orvos-mintha csak moziban ülnének. Kifelé menet pedig nem a hidegben és szélben várakozunk a taxira hanem a hallban az erre a célra kialakított kényelmes taxiváróban-erről a fényképet fentebb már láthattátok.

Leszögezem, nem a magyar egészségügy pocskondiázása a célom ennek a bejegyzésnek a megírásával, csupán be szeretném mutatni hogy tőlünk nem egészen 1400 km-re hogy is megy ez. És reménykedem, hogy előbb-utóbb nem kell majd 1400 km-t utazzunk, hogy ilyen szolgáltatást kapjunk.

Kövess minket Facebookon, hogy még több képet láss, amelyek a bejegyzésből kimaradtak, és hogy ne maradj le az új, izgalmas írásokról sem!

https://www.facebook.com/utazzunkegyutt.blog.hu