A földi paradicsom I. - Maui, Hawaii
2020. március 24. írta: Manonne

A földi paradicsom I. - Maui, Hawaii

Végre megadatott a szerencse, hogy New Yorkban éljek egy évet. Imádtam ott lenni. New York a szó legszorosabb értelmében él, pezseg, lüktet folyamatosan.
Már amikor ezt a lehetőségét megkaptam, tudtam, hogy az év lejártával Hawaiira szeretnék elmenni nyaralni. Isten tudja mikor jutok el megint ilyen közelségbe a szigetekhez. Szinte már láttam magam előtt, ahogy egy piros Ferrari mellett pózolok a képeken (nagy Magnum rajongó vagyok).

Találtam egy online tesztet, ami segített eldönteni, h melyik hawaii sziget való nekem. Ezek alapján Mauira és a nagy szigetre, Hawaii-ra esett a választásom.

img_3298.JPG

Mivel senki nem akart jönni, mondván messze van, túl drága, stb, így egyedül vágtam neki az útnak. Kifogtam egy viszonylag olcsó repjegyet, és Los Angeles-i átszállással Mauira repültem egy csodálatos szeptemberi napon, a hurrikán szezon közepén. Úgy voltam vele, hogy az sem érdekel, ha szakad az eső végig, egy hawaii nyaralást egyszerűen nem lehet elrontani semmivel. Kicsit nyugtalanított, hogy a korábbi előrejelzések szerint a hurrikán és én egy napon érkezünk majd, de végül szerencsére a vihar elkerülte a szigeteket.

Hawaii a föld egyik legszebb helye, minden egyes percet imádtam... Hawaii mindent ad. Gyönyörű óceánpartot, változatos élővilágot (fókák és teknősök a parton, a turisták mellett, színes halak a vízben), buja esőerdőt, hűs vízeséseket apró tavacskákkal, ahol úszni is lehet, vulkánt, hegyeket, trópusi virágillatot, tényleg mindent. Ráadásul életemben sehol nem ettem olyan édes ananászt, mint ott.

Maui legolcsóbb hosteljében szálltam meg, ami tökéletes döntésnek bizonyult, ugyanis naponta szerveztek ingyenes túràkat a látnivalókhoz saját kisbusszal. Mondjuk én béreltem kocsit (erősen ajánlott), de több túrára is elmentem velük.

Első nap egy vízeséshez vittek minket. Az út mentén szivárvány cédrusok álltak. Elég sokat mentünk, olyan volt, mint a lakatlan szigetes filmekben, körös-körül csak a zöld esőerdő, a patak zúgása és a madarak éneke.
Utána egy tengerpartra mentünk, ahol előszeretettel napoznak a fókák és a teknősök. Önkéntesek vigyáznak rájuk, nehogy a turisták megzavarják őket. (Álom munka!)

img_4332.JPG

img_4358.JPG

img_3028.JPG

Másnap az egyik legnagyobb látványosságot néztük meg, ez pedig az út Hanába. Ez egy nagyjából 100 km-es, erősen kanyargós út Maui keleti partján. Tele vízesésekkel, különleges tengerpartokkal. Örülök, hogy végül úgy döntöttem, hogy nem egyedül megyek, hanem a hostel szervezésében, mert ők pontosan tudták hol érdemes megállni, mit érdemes megnézni. Nagyon könnyű elveszni a látnivalókban és akkor hamar elmegy a nap úgy, h a fontosabbakat nem is láttuk. Maga az út is olyan, hogy nagyon nehéz közben a vezetésre is koncentrálni.
Megálltunk a fekete és a vörös homokos parton, illetve egy olyan helyen, ahol egy kiugró szikláról lehet beugrálni a türkizkék óceánba nagyjából tíz méter magasról. Én egy gyáva nyúl vagyok, de örömmel néztem a többieket, és az én szívem is hevesebben vert az adrenalintól. (Sajnos nagyon felhős volt az ég, így nem a legszebbek a színek)

img_4443.JPG

A fekete homokos tengerpart közelében található édesvízi barlangoknak szivszorító legendája van. Eszerint egy hawaii hercegnő elmenekült a kegyetlen férje elől, és a barlangokban bújt el, a víz alatt található bejárat mellett. A férj végül megtalálta, majd megölte a nőt.
A barlangok különlegessége, hogy évente párszor apró, vörös rákok lepik el, teljesen vörösre színezve a vizet. A helyiek szerint ez emlékeztet minket a hercegnő kifolyt vérére.
Sajnos a rákokat nem láttam, de a barlangok vize kristálytiszta és jéghideg. Ha vezetővel vagyunk, az a bejáratot is megmutatja nekünk, ami a belső barlangba nyílik, ahol a hercegnő rejtőzött. Készüljünk fel, vaksötét van.

img_3066.JPG

img_4431.JPG

img_4407.JPG

 


Hanában amúgy érdemes eltölteni egy éjszakát, mert az út végén van egy gyönyörű nemzeti park, de az egy egynapos túrába sajnos már nem fér bele. Sötétedés előtt végezni kell, mert a hazaút naplemente után már nem biztonságos. Az út minősége botrányos, világítás nincs. Amúgy benzinkút sem, érdemes feltankolva elindulni.

Az elején a leírásban ígértem vulkánt. Ugyan már nem aktív, de Maui egyik legszebb látnivalója a Haleakala. Ez a kelet-maui vulkán formázta egykor a sziget nagy részét. Érdemes napfelkeltére odaérni, de az út nagyon kanyargós, és éjjel 2 körül kell hozzá elindulni. Szóval a naplemente mellett döntöttem, és nem bántam meg. Hidegre készüljünk, 3000 m magasan van a csúcs! A kilátás olyan, mintha egy másik szigeten lennénk, nem is a trópusokon.

img_4476.JPG

img_4480.JPG

Az Iao Needle egy hegycsúcs, a hawaiiak hite szerint a tenger istenének a pénisze. Van pár kijelölt kiránduló út a környéken, de természetesen a hostel idegenvezetője tudott egy másik utat. Ez a világ egyik legnedvesebb helye, rengeteget esik és a levegő is nagyon párás. Nos, én ezt nem tudtam, így egy könnyű balerina cipőben vágtam neki a kirándulásnak, mondván ez Amerika, itt minden ki van építve. Persze a boka fölé érő sárban hamar megváltam a cipőtől (nem feltétlen önszántamból), és mivel visszafordulni nem akartam, kénytelen voltam mezítláb folytatni a túrát. Elég kemény volt, meredek, csúszós, sáros, de a buja növényzet mindenért kárpótolt. Abban az erdőben minden gyümölcs ehető. Guava, mangó, maracuja...
A kirándulás végén természetesen egy kis tóban tudtuk lemosni magunkról az út "porát", és kicsit ki is pihentük magunkat.
Tanácsok: normális cipő és szúnyog riasztó kötelező! Nálam egyik sem volt...

img_4489.JPG

img_3173.JPG

Amit még ne hagyjatok ki, az a snorkelezés. Lehet hajóútra is befizetni, de a partról kiúszva is lehet színes halakat és teknősöket látni. Sajnos mikor én voltam, a hurrikán miatt nagyon fel volt kavarodva a víz, és hatalmasak voltak a hullámok, szóval csak gyönyörű halakat láttam, teknősöket nem.

img_4510.JPG

Pár nap után hiányzott a városi nyüzsgés, a New York-i forgatag, az, hogy sötétedés után is van élet. Szóval elmentem Lahainába, ami Maui legnagyobb városa. Délután érkeztem, így körbe tudtam nézni még mielőtt a naplementében gyönyörködtem volna egy kávézó teraszán. (Egy hawaii nyaralás során a naplemente szinte kötelező program). Vacsorára találtam egy remek hamburgerest, "Cheeseburger in Paradise" a neve, élő zene van és isteni koktélok.
Lahaina egyik legérdekesebb látnivalója egy banyán fa, ami képes egy egész ligetet alkotni egyedül. Az ágai érnek földet és eresztenek gyökeret, majd növesztenek új ágakat, és így tovább. Jellegzetes fa a trópusokon, de én ott láttam először ilyet, jól meg is lepődtem. Egy fa, mégis akkora, mint egy háztömb. Meseszép.

img_3106.JPG

A hostel vasárnapi programja egy délutáni buli volt az egyik legszebb tengerparton, Makena Beach-en. Ez egy hosszú part, a végén pedig egy kisebb mászással megközelíthető apró, rejtett öböl található (little beach), ami Maui egyetlen, nem hivatalos nudista strandja. Ezen a strandon van egy pár órás "naplemente buli". Néhányan dobolnak, mások táncolnak, meztelenül vagy akár felöltözve, ugrálnak a hatalmas hullámokban, és közben nézik a naplementét. Varázslatos a hangulat, engem teljesen magával ragadott. Ami még nagyon megfogott, hogy mivel ez egy elég eldugott part, és nincs szemét szállítás, így mindenki elvitte a saját szemetét magával.
Makena egy nemzeti park része, éjszakára lezárják, szóval a buli a teljes sötétség beálltával véget ér. Elég nehéz volt visszatalálni a kocsiig, a telefonokkal világítottunk amennyire lehetett, de a meredek sziklákon mászni strandpapucsban, a rám kiosztott szemét fejadaggal a kezemben művészet volt....

img_4521.JPG

A sziget nyugati csücskében található egy csodálatos természeti jelenség, a blowhole (magyarul nem találtam megfelelő kifejezést). Ez igazából egy luk a sziklában az óceánparton, ahol hullámzáskor áttör a víz, és a magasba száll, mint egy szökőkút vize. Közel menni nem szabad, ez a luk képes egy pillanat alatt beszippantani bárkit, és akkor esélye nincs a túlélésre.

Mauin hihetetlen erejű a természet. A hullámok hatalmasak, a sodrásuk pedig olyan erős, hogy egy jó úszó is pillanatok alatt a nyílt óceánon talalhatja magát. Vagy éppen kidobja a víz a partra... Egyáltalán nincs kiépítve, az embernek valóban nagyon óvatosnak kell lennie ha nem akar bajt magának. Ez Amerikában, ahol általában túlbiztosítanak mindent, nekem nagyon szokatlan volt. New Yorkban még azt is kiírják ha valahova lépcsőn kell felmenni, hogy a bizony fárasztó lehet.
Friss kókuszt árulnak minden sarkon. Meg makadámdiót. Az egyik legfinomabb dió féle a világon.
Ha esik is, az gyors, kiadós, trópusi eső, még jól is esik a nagy melegben.

 

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, kövess minket facebookon!

https://www.facebook.com/utazzunkegyutt.blog.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://utazzunkegyutt.blog.hu/api/trackback/id/tr8315548508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.